Az ATA Chronicle Managing Your Online Identity (Marcela Jenney) című cikkének ötlete alapján nagyon érdekes írás jelent meg a fordit.hu-n. A cikk abból a hipotézisből indul ki, hogy a fordítók és tolmácsok számára mára szinte kötelezővé vált az internetes jelenlétük tudatos menedzselése. Az írás ehhez ad gyakorlati tanácsokat.

A fordit.hu reprezentatív felmérése szerint a fordítók szinte kivétel nélkül napi szintű internethasználók. Ez 2011-ben nem nagy felfedezés, hiszen a szakfordítási munka minden esetben szövegszerkesztőt vagy fordítástámogató szoftvert igényel, azaz számítógép nélkül ez a foglalkozás már elképzelhetetlen. A munka évek óta interneten érkezik és az eredménye interneten távozik a szabadúszók asztaláról.

A 2000-es évek passzív internethasználata a web 2.0 terjedésével 2010-re aktívvá vált. A Google minden egyes blogbejegyzést elérhetővé tett, a közösségi média (iwiw, facebook és sokan mások) pedig megszűntette az internethasználók kezdeti anonimitását. Az internetet 461%-kal többen használták 2009-ben, mint 2000-ben (Internet World Stats, 2010). Egyértelmű, hogy a web több változást hozott, mint a többi új kommunikációs csatorna a maga korában. Megváltoztatta a világot.

 

A web 2.0 kifejezést 2004-ben használták először az internetes alkalmazások második generációjának leírására. E második generációban az online információk már nem statikusak, hanem dinamikusan változók. A web 2.0 nem új technológiát, hanem az információ megosztásának és a véleménynyilvánításnak az interaktív módját jelenti, egy ehhez illően nyitott környezetben. Ebben a transzparens világban elmosódnak a határok a magán és nyilvános szférák között.

Ige lett a „gugli”

A Merriam-Webster Collegiate Dictionary definíciója szerint a „google” a Google kereső használatával történő internetes információszerzést jelenti. Az interneten keresők megtalálják a segítségével a számukra legfontosabb információkat, beleértve a fordító adatait, szakmai eredményeit, üzleti tevékenységének nyomait és magánéletének kisebb-nagyobb foszlányait. Egy 2009-es tanulmányból az derült ki, hogy a hr-menedzserek 79%-a az interneten is „érdeklődik” az állásra jelentkezők iránt. Sőt, 70%-uk úgy nyilatkozott, hogy utasított már el jelentkezőt az interneten talált infó alapján. 45%-uk használt valamilyen közösségi hálót az információszerzéshez.

Szakemberek híre

A fordítók feladata, hogy szakemberként találjanak rájuk az interneten, így befolyásolják, előre meghatározzák a megbízóikban róluk kialakuló képet. Az interneten található személyes írások, visszajelzések, ajánlások a véleményformálás legfontosabb eszközeivé váltak. Biztosan nem lep meg senkit az a marketing alaptézis, hogy a vásárlás alapja a bizalom, azaz az interneten attól vásárolunk, akiben megbízunk. A megbízó tehát az interneten található információk alapján formál véleményt a fordító szakemberről és a megelőlegezett bizalom alapján dönt a megbízásról.

A leggyakoribb bizalomromboló információk:

– méltatlan fotók és információk közlése

– utalások alkoholra és drogokra

– mások (pl. korábbi munkahely, megbízó stb.) ócsárlása

– diszkriminatív megjegyzések

– ellentmondások az adatokban

 

Az online személyiség tudatos kezelése

A személyünkről megjelenő információkat tudatosan kell kezelnünk ahhoz, hogy szakmai profilunk elkülönüljön magánéletünktől. A következőkben néhány tippet adunk ahhoz, mire van szükség a hiteles internetes megjelenéshez.

1. lépés: Diagnózis

Írjuk be a nevünket a Google keresőjébe, idézőjelek közé. Az eredményen gondolkodjunk el: ezt látják rólunk mások, az első pillanatban. Itt alakul ki az első benyomás. A találatok pontosítása érdekében megadhatunk más kulcsszavakat is a nevünk mellett, pl. a foglalkozásunkat: fordító, tolmács, fordítóiroda. Előkelő helyen szerepel a nevünk, vagy a 100. oldalon? Megfelelő szövegkörnyezetben található?

A Google Alert szolgáltatás (www.google.com/alerts) lehetővé teszi, hogy megadva a nevünket folyamatosan értesítést kapunk arról, ha megemlítenek bennünket weboldalakon, olyan helyeken, ahol a Google jár. Hasznos szolgáltatás lehet.

2. lépés: Hozzunk létre közösségi profilt

Legalább egy teljes szakmai profil létrehozása javasolt. Ez úgy működik, mint egy névjegy: aki megtalálja, onnan tájékozódhat. Erre szolgál a fordit.hu adatlap is, ami a fordítás területén a legismertebb, de létezik szakmától független, karrierközpontú közösség is, mint a LinkedIn vagy a Xing. A legfontosabb az, hogy a létrehozott profilt folyamatosan frissítenünk kell ahhoz, hogy hiteles maradjon és legyen rajta egy fotó, amely alapján megjegyezhetők leszünk.

3. lépés: Közösségi takarítás

Térjünk vissza korábbi, ritkábban frissített profiljainkhoz az interneten (MySpace, Facebook, YouTube, blogok, hobbioldalak) és nézzük át, hogy az ott található infók aktuálisak-e még. Nézzük olyan szemmel az oldalakat, hogy lehet-e rajtuk valami elriasztó, bizalmatlanságot keltő információ. A fordítók számára triviális a hibátlan helyesírás, de fontos az is, hogy a mások által látott oldalak ne tartalmazzanak vulgáris kifejezéseket, dehonesztáló tartalmakat.

4. lépés: Elegyedjünk beszélgetésbe

A közösségi profil arra való, hogy megszólítsuk a környezetünket. Miért ne osztanánk meg tapasztalatokat, információkat azokkal, akikkel a szoftverek összehoznak? Ez a cikk a fordit.hu közönségének szól, ezért itt a Szakmai fórum témáihoz való hozzászólásra és a Visszajelzés rovat használatára bíztatjuk a kedves olvasót. A hozzászólásaink kollégáink is látni fogják, a rólunk alkotott képet ez is befolyásolja.

5. lépés: Legyünk barátságosak!

Gondoljuk meg kétszer, mielőtt valakit kritizálni kezdenénk, legyen az volt barát, ellenség, kolléga vagy versenytárs. Ez nem jelenti azt, hogy ne legyen más véleményünk dolgokról, de ha van, akkor azt udvariasan, méltósággal tudassuk a világgal. Sőt, legjobb, ha a negatív véleményünket személyesen annak juttatjuk el, akire vonatkozik. Katasztrofális lehet a hatása ugyanis egy nyilvános kritikának a kritizált fél hírnevére. És ha esetleg kiderül, hogy tévedtünk, akkor rájövünk, hogy az ilyen információ visszavonhatatlan.

Az online személyiség tudatos alakítása során figyelnünk kell arra, hogy a rólunk kialakuló kép harmonikus, ránk ténylegesen jellemző és a céljainknak megfelelő legyen. A fordítási szakmában ez talán még fontosabb, mint bárhol máshol. A megbízók bizalmát tudatosan kell építenünk, támogatnunk. Minél kiterjedtebb az ügyfélkörünk, annál inkább túlnő ez a feladat a személyes hobbin és válik valódi házi feladattá.