A hiteles fordítás, mint közhiteles, teljes bizonyító erejű közokirat előállítására irányuló tevékenység intézményi megoldása meglehetősen egyedülálló Magyarországon.
Az, hogy egy állami tulajdonú gazdasági társaság lássa el a hiteles fordítás tevékenységét, mint állami feladatot Európában egészen biztosan egyedülálló, hasonló példák állítólag Dél-Amerikában vannak, de magam ezekkel csak a szóbeszéd szintjén találkoztam. Nézzük meg min is alapul a fent említett vállalat az OFFI monopóliuma? A hiteles fordítást legszűkebb értelemben, ámde alapvetően két, 1986-ban keletkezett rendelet, egy minisztertanácsi és egy igazságügy miniszteri szabályozza. Sokan már az OFFI működését alapvetően meghatározó jogszabályok keletkezési időpontját a támadás eszközeként próbálják felhasználni a hiteles fordítás magyarországi megoldása és ezen keresztül az OFFI ellen, ez azonban természetesen minden tudást és tárgyilagosságot nélkülöz. Probléma, újragondolást igénylő kérdés azonban van bőven, ezért időszerű a hogyan tovább felvetése. Nézzünk meg néhány kérdést, amelyekre egyelőre nem biztos, hogy van válasz!
A jogi szabályozás mellett van egy alkotmánybírósági határozat, amely kimondja, hogy az állam által létrehozott gazdasági társaság közfeladatot lát el, amelynek során közhitelű, teljes bizonyító erejű közokiratot bocsát ki. Az Alkotmánybíróság szerint szó sincs arról, hogy a fordítás vagy a tolmácsolás kizárólagos állami tevékenység lenne. Sőt arról sem, hogy a hiteles fordítás vagy a más által készített szövegfordítás hitelesítése az OFFI monopóliuma volna, az általa végzett tevékenység nem gazdasági tevékenység, hanem állami feladat ellátása, amelyet díjazás fejében lehet igénybe venni. A határozat alapjául szolgáló indítvány az OFFI tevékenysége kapcsán a vállalkozás jogának sérelmét, illetőleg a gazdasági verseny szabadságának veszélyeztetését hozza fel, amelyet az Alkotmánybíróság kifejezetten elutasít. Igen ám, de a hiteles fordítás szabályozását végző Igazságügyi Minisztérium és jogutódai, mintha nem vennének tudomást erről a határozatról. Úgy tartják, hogy a hiteles fordítás a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv hatálya alá tartozik, illetőleg az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódott az OFFI-nál. El kell dönteni tehát, hogy az OFFI piaci szereplő-e vagy sem, mert az igen is meg nem is szokás szerint csak bizonytalanságot szül, támadási felületet jelent.

Más. A hatályos szabályozás szerint a budapesti székhelyű bíróságnál, ügyészségnél, valamint nyomozóhatóságnál a tolmácsolást az OFFI látja el. Ha az OFFI-nak a szükséges nyelvben jártas tolmácsa nincs, továbbá a nem budapesti székhelyű bíróságnál a tolmácsolásra a bíróság illetékességi területén a szakigazgatási szervnél nyilvántartott tolmácsot kell kirendelni. Ha ezen szabályok alapján a tolmácsolás nem biztosítható, annak ellátására a szükséges nyelvben jártas más alkalmas személyt kell kirendelni. Végül, ha a nem budapesti székhelyű bíróságnál a tolmácsolás szakképzett tolmács, vagy más alkalmas személy kirendelésével nem biztosítható, az OFFI bármely bíróságnál köteles a tolmácsolást ellátni. Nem mennék bele a szabályozás paradoxonjaiba, mindenkinek a saját képzeletére bízom, hogy játsszon le fejben egy-két esetet, a lényeg azt hiszem az, hogy az OFFI-nak kell, ha az OFFI nem tud akkor végső soron bárkinek lehet, ha viszont senki sem tud, akkor az OFFI-nak kell! A szakigazgatási szervnél vezetett nyilvántartás egyébként már több, mint egy éve megszűnt. De nem is ez a lényeg! Sokkal fontosabb ennél, hogy 1986-ban alkottak egy másik rendeletet is, amely egy tolmácsdíjtáblázatot tartalmazott, hasonlóan az igazságügyi szakértőkéhez. Ez mindenképpen logikus volt, hiszen egyrészt a különböző eljárásokban a tolmács fő szabályként a szakértőkkel esik egy tekintet alá, másrészt pedig az OFFI tolmácsolását kötelezően igénybe vevő bíróságnak tudnia kell a dolog természetéből, a bíróság költségvetési szerv jelegéből, hogy mennyit kell ezért a közreműködésért fizetnie. Igen ám! De ezt a díjtáblázatot időközben hatályon kívül helyezték, anélkül, hogy az alapjául szolgáló szabályozást megváltoztatták volna. Így tehát az OFFI által végzett tolmácsolás szabadáras lett. Ezt különböző végzések elleni fellebbezések eredményeképpen két táblabírósági ítélet (fővárosi és szegedi) is kimondja. A formális jogi helyzet szerint tehát az OFFI által végzett tolmácsolást kötelező igénybe venni, az OFFI által meghatározott díjért. Ezt az ellentmondást a gyakorlat persze kezeli, de szükséges volna a koherens jogi szabályozás elvégzése is.

Azt hiszem ez így egyszerre éppen elég hosszú és tömény is volt, úgyhogy folytatás következik!