A korábbi bejegyzésben (Quo vadis hiteles fordítás?) tehát odáig jutottunk, hogy szemügyre vettük, azokat a jogi szabályozásból, illetőleg a gyakorlatból eredő anomáliákat, amelyek a hiteles fordítás körül lelhetők fel ma Magyarországon. A megoldási irányok, alternatívák felvázolása előtt azonban célszerűnek tűnik áttekinteni a hiteles fordítás szabályozását, illetve gyakorlatát Európában. Mindenekelőtt azonban egy rövid kitérőt kell tennünk. 2009. novemberében Antwerpenben megalakult az Európai Hites Tolmácsok és Fordítók Szövetsége (European Legal Interpreters and Translators Association) az EULITA. A Szövetség létrejöttének körülményeit, okait és céljaikat megtalálják honlapjukon (eulita.eu), röviden azért annyit el kell mondani – mivel a későbbiekben ez fontos lesz -, hogy létrejöttének oka a legal (hites, jogi, hatósági?) tolmácsolás és fordítás egységes szabályozásának és gyakorlatának hiánya Európában, illetve ezzel összefüggésben a szakmai standardok és képzési követelmények meghatározatlansága, ami sajnálatos módon nem csupán kaotikus helyzetet eredményező szakmai probléma, hanem akár az alapvető jogok sérelmét jelentő visszásság is.
A hiteles fordítás, mint közhiteles, teljes bizonyító erejű közokirat előállítására irányuló tevékenység intézményi megoldása meglehetősen egyedülálló Magyarországon. Az, hogy egy állami tulajdonú gazdasági társaság lássa el a hiteles fordítás tevékenységét, mint állami feladatot Európában egészen biztosan egyedülálló, hasonló példák állítólag Dél-Amerikában vannak, de magam ezekkel csak a szóbeszéd szintjén találkoztam. Nézzük meg min is alapul a fent említett vállalat az OFFI monopóliuma? A hiteles fordítást legszűkebb értelemben, ámde alapvetően két, 1986-ban keletkezett rendelet, egy minisztertanácsi és egy igazságügy miniszteri szabályozza. Sokan már az OFFI működését alapvetően meghatározó jogszabályok keletkezési időpontját a támadás eszközeként próbálják felhasználni a hiteles fordítás magyarországi megoldása és ezen keresztül az OFFI ellen, ez azonban természetesen minden tudást és tárgyilagosságot nélkülöz. Probléma, újragondolást igénylő kérdés azonban van bőven, ezért időszerű a hogyan tovább felvetése. Nézzünk meg néhány kérdést, amelyekre egyelőre nem biztos, hogy van válasz!